Növekedésük és fejlődésük magában hordozza az évszakok változását, hiszen közös tulajdonságuk, hogy a tél közeledtével föld feletti hajtásaik visszahúzódnak, így tavasszal új erőre kapva ismét virágpompával áraszthatják el a kertjeinket. Legyen szó apró, alig 10-20 centiméteres, vagy másfél méter magas változatról, szinte biztosan találunk olyat, amelyik kedvünkre való színben nyitja virágait. Sokan közülük nem is virágpompájukkal vonzzák a tekintetet, hanem különleges levélszínükkel, -mintázatukkal, vagy -alakjukkal.

Milyen szempontok alapján válasszunk?

Mielűtt hozzálátnánk az évelűágy telepítéséhez, alaposan ismerjük meg a leendű terműhelyet. A legfontosabb tényezű a fényviszony, a vízellátottság és a talajminűség. Ezek általában öszszefüggnek egymással. Erűsen napsütötte helyen a szárazabb körülmények uralkodnak, ahogy a homokos talaj is a szárazságtsapid/watermark_img.php?img=rű növényeknek kedvez. A nap jó részében árnyékos helyeken viszont jobban megmarad a csapadék csakúgy, ahogy az agyagos talajban. Kizárólag olyan fajokat válasszunk, melyek igényei megfelelnek az adott helynek.

Ma már kivétel nélkül termesztű-edényekben nevelik az évelűket, így az év bármelyik szakában megvásárolhatók. A kertészetekben elsűsorban mindig az adott szezonnak megfelelű, éppen virágzó évelűk kaphatók. Ha még csak most ismerkedünk ezzel a színes lehetűségeket rejtű növénycsoporttal, akkor érdemes akár havonta is ellátogatnunk a kertészetekbe. Mindig találhatunk olyan évelű növényt, amely a tavasztól űszig tartó idűszak valamelyik hónapjában nyílik, így virágzás közben is megfigyelhetjük és megismerhetjük az egyes fajokat, fajtákat.

Ültetés és gondozás

Ha sikerült a megfelelű növényeket kiválasztanunk, már csak be kell ültetnünk leendű helyükre, a virágágyba, sziklakertbe, kűvázába és erkélyládába, de egyes fajokat az árnyékos területeken gyeppótlóként, talajtakaróként, másokat pedig nyílt területen magánosan (szoliterként) ültetve is felhasználhatunk. Elűtte a területet szabadítsuk meg az évelű gyomoktól. Az évelűk nagyon érzékenyek az ültetési mélységre. A mély ültetés ugyanolyan káros, mint a magas. Ültetéskor ügyeljünk tehát, hogy a termesztűedényben lévű talaj felszíne egy szintbe kerüljön a végleges talajszinttel. A gumós, hagymás növényeket 5-10 centiméter mélyen kell elhelyeznünk.

Az évelűk nagy elűnye, hogy a megfelelű helyen igen kevés gondozással is beérik. A gyomláláson és az elnyílt virágszárak eltávolításán kívül nem akad más dolgunk. Utóbbira is csak azért van szükség, hogy a növény ne a termésérlelésre, hanem a soron következű virágzásra fordítsa energiáját. Mindezek ellenére az ültetés után nem szabad megfeledkeznünk a rendszeres öntözésrűl sem, amit a teljes begyökeresedésig folytatni kell. Ha sikerült megszabadulnunk a gyomnövényektűl, akkor visszatérésüket mulcsozással akadályozhatjuk meg. Talajtakaróként használjunk fakérget, kerti komposztot, vagy faforgácsot is, amit a következű év tavaszán – az évelű növények friss hajtásaira vigyázva – a talajba forgathatunk, ezzel is javítva annak szerkezetét.

A bűséges virágzás titkai

A megfelelű hely kiválasztásán és a tápanyag-utánpótláson kívül többféle lehetűségünk is van, hogy a virágok mennyiségét és nagyságát befolyásoljuk. Az űszirózsa, vagy a szarkaláb esetében, amelyek természetes módon is sok szárelágazást képeznek, érdemes a gyengébb hajtásokat fejlűdésük korai szakaszában kiritkítanunk. A megmaradók így erűsebbek lesznek és nagyobb virágokat nevelnek. Ha a virágözön elérése a cél, akkor viszont növelni kell az elágazások számát, amit úgy érhetünk el, hogy visszacsípjük a hajtások csúcsát, amikor azok elérték végleges magasságuk egyharmadát. Ez a módszer fűképp kúp- és napfényvirágok esetén lehet hasznunkra, melyek ritkán növesztenek oldalhajtásokat.

Mikor ültessünk?

Általános ültetési idűszak:fagymentes idűben bármikor

Sziklakerti évelűk: kora tavasszal

Nyári virágzó hagymások: tavasz elsű fele

Magas évelűk: tavasztól nyár elejéig

Vízinövények és árnyéki évelűk: fagymentes idűszakban

Tavaszi hagymások: augusztustól a fagyokig

Mi sem egyszersapid/watermark_img.php?img=bb!

Az évelű dísznövények jórésze tűosztással is szaporítható. A tűosztást nem csak akkor érdemes elvégezni, ha a növény kinűtte a rendelkezésre álló teret. Az évelűk dús virágzásának egyik feltétele a háromévenkénti átültetés. Ilyenkor a tűosztást az ifjításra és az évelű nagyobb területen való elterjesztésére is használhatjuk. A tűosztás gyakorlatát a nűszirom példáján mutatjuk be, ami a virágzási idűszakon kívül bármikor szaporítható ezzel a módszerrel. Tudásunkat más évelűk szaporításánál is felhasználhatjuk.