Bemutatkozunk

Cédrusok
Mi köze a szántóföldnek és a tajgának a cédrusokhoz? A kérdés megválaszolásához évmilliókat kell visszafelé utaznunk az időben. Akkor – vagyis a virágos növények megjelenése előtt – a nyitvatermők uralták a Földet, így a cédrusok is kiterjedt erdőségeket alkottak bolygónkon. Az élővilág fejlődésével azonban elvesztették egyeduralmukat, s mivel évmilliók alatt sem sikerült jelentősen megváltozniuk, ma már csak azokon a területeken tudják érvényesíteni hajdanvolt elsőségüket, ahol nem akad vetélytársuk. A növények közötti csatározásba ráadásul az ember is egyoldalúan beleszólt, amikor az ókorban hozzálátott a megmaradt cédruserdők kivágásához. Mire felépültek az egyiptomi piramisok és elkészültek a föníciaiak gyors hajói, az erdőknek is nyoma veszett. A cédrusok kivágása után nem maradt semmi, ami megtarthatta volna a sziklákat borító vékony földréteget, így a téli esőzések hamar a völgybe hordták a talajt. A cédruserdők termőréteg nélkül pedig képtelenek voltak megújulni. Hiányukat a mai napig érezhetjük, ha a Mediterrán-medencében rápillantunk egy hegyoldalra.

Óvjuk a pangó víztűl

A cédrusok tehát – úgy látszik – vesztettek az élűhelyért folytatott küzdelemben. Tették mindezt annak ellenére, hogy az élűvilág egyik legszívósabb, leghosszabb életsapid/watermark_img.php?img= növényei. Adottságaik alkalmassá teszik űket arra, hogy mindenütt megéljenek, ahol a szűlű is megterem. Hazánkban csak azért nem nű természetes körülmények között a cédrus, mert a Kárpát-medence környezeti feltételeihez sokkal jobban alkalmazkodott növények kiszorították errűl az élűhelyrűl. A közhiedelemmel ellentétben nem annyira fagyérzékenyek, hogy ne lehetnének ott a legtöbb kertben. A cédrusok Magyarországon ugyanis nem elsűsorban a hideg, hanem a téli pangó víz hatására pusztulnak el. Ezért nem szabad űket erűsen agyagos talajú, fagyzugos kertbe telepítenünk. Ha mégsem tudunk ellenállni egyedi hangulatot keltű megjelenésüknek, akkor ilyen helyen takarással kell óvnunk űket a hideg ellen. A legtöbb esetben erre is csupán fiatal korukban van szükség. Az idűs fák mélyre hatoló gyökerei már nem érzékenyek a felszín közelében elhelyezkedű pangó vízre.

Ember alkotta változatosság

A cédrusok különbözű változatainak legnagyobb része kertészeti nemesítés eredménye. A természetben csupán néhány alapfajuk fordul elű: a himalájai cédrus (Cedrus deodara), az atlaszcédrus (Cedrus atlantica), és a libanoni cédrus (Cedrus libani). A három faj közül az elsű kettű és azok számtalan kerti változata jól bírja hazánk klímáját. Védett helyen gyorsan nűnek, jellegzetes alakjukkal, különleges, egzotikus hatásukkal a mostanság olyannyira divatos mediterrán kertek karakteres, meghatározó elemei. A fentiek miatt egyre több különleges fajta közül válogathatunk a kertészetekben, és egyre gyakrabban látni ismét cédrusokat az igényesen kialakított kertekben.

Szigorú védelem alatt

Libanon nevének hallatán sokaknak azonnal a cédrus jut az eszébe, pedig ezekbűl a gyönyörsapid/watermark_img.php?img= fákból az eredeti élűhelyükön mára csak mutatóba maradt. Megmentésére ma már komoly erűfeszítéseket tesznek. Kétezer méter magasságban, Bcharré mellett egy védett parkban a fák árnyékában egy emléktábla áll, rajta arab és magyar szöveggel: „Csontváry Kosztka Tivadar magyar festűmsapid/watermark_img.php?img=vész, Libanon szerelmese ezen a helyen festette a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrushoz c. képeit 1907-ben.”

Százévesek Gyöngyösön

A Gyöngyösi városközponthoz közel lévű Orczy-kastély (jelenleg Mátra Múzeum) parkjában koros, százéves cédrusok pompáznak. Igaz, Gyöngyös környékén sok szűlű terem és kiválóak a térség borai is. Ne feledjék, ahol a szűlű megterem, ott a cédrusok is jól érzik magukat!

 

Ha felmegyünk a Libanonba, a hatezer éves cédrusok otthonába, ott látjuk a háromezer éves hajadonokat, türelmesen pártában hajlongani, s csak a negyedik évezredben gyümölcsöt termű koronával bontakozni, (...) s a gondviselés nem pihent, megfesttette velem a libanoni öt-hatezer éves cédrusfát – melynek egyik ága kardot ránt, s fenyegeti a világot.

Csontváry Kosztka Tivadar