Bemutatkozunk

New Garden arrow Tippek és ötletek arrow Mediterrán virágcsodák
Mediterrán virágcsodák

Mediterrán növényeket a hazai klímában csak edényben lehet tartani és fagymentes helyen kell teleltetni őket. Szépségük és a belőlük áradó hangulat azonban többszörösen kárpótol minket a kényelmetlenségekért.

A mediterrán növények az egynyári növények mellet a másik olyan növénycsoport, amely képes több hónapon át virágba borítani a teraszt és a kertet. Ehhez azonban sok tápanyagot igényelnek, ezért trágyázásukról sem szabad elfeledkeznünk. A tápanyag-utánpótlást kisebb növények esetében rendszeres átültetéssel és tápoldatozással, nagyobb növényeknél tartós hatású műtrágyákkal oldhatjuk meg. Meleg, napos helyet szeretnek, ősz közepén pedig fagymentes telelőhelyre kell helyeznünk őket. Ilyenkor lehetőleg tartsuk növényeinket világos helyen és vágjuk vissza a túl hosszú hajtásokat. Néhányuk azt is elviseli, ha teljes sötétségben tartjuk őket. A teleltetés alatt ritkán, havonta öntözzünk, s csak márciustól tápoldatozzunk újra. Fontos ápolási feladat a tavaszi hajtás-visszavágás is, mert ezzel a növényeket bokrosodásra, elágazódásra késztethetjük, s levágjuk a télen felnyúlt, esetleg beteg részeket is.

A növények mellett ne feledkezzünk meg az edényekről, dézsákról sem. A jól megválasztott, dekoratív edény ugyanis kiemelheti a növény szépségét.

A mediterrán dézsás növények köre igen gazdag. Közülük mutatjuk be a New Garden Kertészetekben kapható legnépszerűbb fajokat. Kertimádóknak és a különlegességeket kedvelőknek érdemes ellátogatni személyesen is a kertészetbe, ha egyedi mediterrán növényekhez szeretnének hozzájutni!


 

Kefevirág (Callistemon citrinus)

Akár háromméteresre is megnövő kis fácska. Nevét üvegmosó kefére emlékeztető virágzatáról kapta. Virágai nagyok, szirmai mégis jelentéktelenek, mivel fő díszét a nagy tömegben fejlődő, körkörösen álló piros porzói adják. Ezek általában élénk piros színűek, de vannak rózsaszín és majdnem teljesen fehér változatai is. A mediterrán növényekhez hasonlóan napimádó.


 Levelei lándzsa alakúak, hosszúak, bőrszerűek, megdörzsölve citromos illatot árasztanak. Jól tűri a szárazságot, de azért rendszeres öntözést igényel. Világos teleltető helyen már kora tavasszal virágozni kezd és egészen július végéig nyitja különleges díszeit. Az elszáradt virágokat metsszük vissza, ezzel a következő évben ismét gazdag virágzásra számíthatunk.

 

 

 


Golgotavirág (Passiflora fajok)

Nevét bonyolult felépítésű virágáról kapta a 17. században. A virág egyes részei szimbolizálják Krisztus keresztútját. A három bibeszál jelenti a három szöget, amellyel Jézust a kereszthez szegezték; a bibe az ecettel átitatott szivacsot; a nyeles magház a kelyhet, amelyet ki kellett innia; az öt portok az öt sebhelyet. A 72 szálból álló sugárkoszorú a töviskoszorúra utal. Akárhogy is tekintünk a növényre, azt biztosan állíthatjuk, hogy akár tíz centiméteres virágai igazán feltűnő jelenségek.
Kacsokkal kapaszkodó hajtásainak érdemes megfelelő támasztékot találni. Virágzás idején rendszeresen tápoldatozzuk és bőségesen öntözzük. Tavasszal metsszük vissza, és ültessük át tápdús virágföldbe. Télen akár a lakásban is tartható. 


 

Sétányrózsa (Lantana Camara-hibridek)

Könnyen nevelhető növény, virágai pedig önmagukért beszélnek. Redőzött, hosszúkás, sötétzöld levelei közvetlenül a sudár ágak mentén helyezkednek el, a verbénáéra emlékeztető domború virágzatai a hajtások csúcsán fejlődnek. A virágok kezdetben élénksárga színűek, majd idővel narancsvörössé változnak. Alapvetően bokorformájú, de legszebben egy-másfél méteres kis törzses fácskaként mutat.



 A sétányrózsát érdemes rendszeresen metszeni, így tömött bokrot és sok virágot kapunk eredményül. Nem szereti, de elviseli, ha télen sötét pincében teleltetjük. Ilyenkor vágjuk vissza tövig az ágait, a megmaradó leveleit távolítsuk el. Ha mégis találunk világos helyet számára, akkor az ágait elég harmadára visszavágnunk. Nyáron napos, félárnyékos helyen érzi jól magát. A gazdag virágzáshoz rendszeres tápoldatozást és öntözést igényel.


 

Leander (Nerium oleander)

A leandert magyarul babérrózsának is nevezik. Találóan, hiszen örökzöld, hosszú, bőrnemű levelei a babéréra emlékeztetnek, míg nyár elejétől a hajtáscsúcsokon csoportosan megjelenő bogernyős virágzata méltán vetekszik a rózsáéval. Fajtától függően a virágok egyszerűek vagy teltek lehetnek. Legelterjedtebb a rózsaszínű, de van fehér, sárga, piros, mélylila, sőt tarka színű változata is.

Egészséges fejlődéséhez nekünk sem kell mást tennünk, csak figyelembe venni eredeti élőhelyének környezeti viszonyait. Gondoskodjunk tehát a megfelelő mennyiségű öntözésről, hiszen vízigényes növényről van szó. A leandert ne állítsuk túlságosan árnyékos helyre, hiszen fény- és melegigényes növény. Ha mindezeket betartjuk, a növény egészségesen fog fejlődni, az atkák és a pajzstetvek pedig messze elkerülik. A virágbimbók még ősszel képződnek a hajtások végén, ezért tavasszal csak akkor vágjuk vissza a növényt, ha nagyon muszáj. Az idősebb növényeket ezért inkább augusztusban metsszük meg. Kisebb, fiatal növények esetében a tavaszi visszavágásra azért van szükség, hogy később több elágazással rendelkező, bokrosabb növényünk legyen. A hajtásokat ekkor felére, kétharmadára kurtítsuk vissza. Ezt még annak ismeretében sem érdemes kihagynunk, ha tudjuk, hogy abban az évben kevesebbet fog virágozni. A leandert viszonylag könnyen szaporíthatjuk is: a levágott félfás hajtásokat helyezzük vízbe, miután eltávolítottuk róla az alsó leveleket.

Ötlet

Tájékozódjon a kiválasztott növény télállóságáról a sárga címkén található piktogrammok segítségével, vagy kérdezze meg kertészmérnök eladóinkat!